Sokan kérdezik- kell-e építési engedély a klíma berendezések kültéri egységének homlokzatra történő felszereléséhez?

Fő szabályként a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1. melléklete az irányadó, amely az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét határozza meg. A 23. pontban esik szó a klímaberendezések telepítéséről. Idézem: „23.Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.”

A teljes kormányrendelet az alábbi linken érhető el:
NET JOGTÁR

Tehát a válasz, NEM!
Amennyiben az épület tartószerkezetét nem befolyásolja hátrányosan a telepítés, nem szükséges az építési engedély kérése. Ha más témában bizonytalanodsz el építési engedély ügyben, akkor a linkre kattintva az 1. számú mellékeltben találod a mentességet élvező tevékenységeket. Remélem sokaknak szolgáltunk hasznos információkkal. 

A szakmát érinti még:
A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
IV. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
ÁLTÁNOS ELŐÍRÁSOK/HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI/Mesterséges szellőzés
92. § 
(1)A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.
(2)A homlokzaton - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen - mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása
a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,
c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.
(3) A frisslevegővétel a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívó nyílás (légbevezető) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemző szélirányt is figyelembe kell venni.
(4) A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.
(5) A légsebesség a padlófelülettől mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket.
(6) A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvíz minőségű víz használható.

A teljes kormányrendelet az alábbi linken érhető el:
NET JOGTÁR
Vagyis, a kültéri egység elhelyezésekor mindig szem előtt tartjuk az esztétikus, diszkrét megjelenést. Lehetőség szerint utcafrontra nem helyezünk kültéri egységet, maximum az erkély, vagy más építészeti megoldás takarásában. Ezzel óvjuk, építészeti értékeinket, és környezetünk esztétikumát! A rezgés és zaj ártalom ellen is felvesszük a harcot, a telepítéskor használt gumi bakok, és gumiszőnyegek segítségével. Mind kettő a keletkező rezgések, és a zaj csillapítását, elnyelését szolgálja!

  



Megosztás a Facebook-on